Hiperpigmentáltnak nevezzük a bőr azon területeit, ahol egyenetlen, erősebb a pigmentáció. A hiperpigmentáció sötét területek vagy foltok formájában jelentkezik, melyek egyenetlenné teszik a bőr megjelenését. A sötét foltokat gyakran napfoltoknak (vagy májfoltoknak) nevezik, és a hiperpigmentáció bizonyos bőrproblémák, például melasma vagy gyulladás utáni hiperpigmentáció tünete is lehet. A hiperpigmentáció legfőbb oka a nap, mivel a napfény fokozza a melanin – a bőrünk színét adó pigment – termelődését. Ezért a nagy energiájú látható fény elleni védelemmel kiegészített hatékony UVA- és UVB-védelem alkalmazása a legfontosabb lépés, melyet a hiperpigmentáció megelőzésének érdekében tehetünk.

A fényvédők négy különböző védelmi szintet képviselnek: alacsony (fényvédő faktor 6-10), közepes (15-25), magas (30-50) és nagyon magas (50+). Minél magasabb a fényvédő faktor, a bőr annál jobb védelmet kap, de figyelni kell a termékek gondos felvitelére (ne maradjon ki egyetlen bőrfelület sem), és a fényvédőt kétóránként bőséges mennyiségben újból alkalmazni kell.

Az UVA-sugarak behatolnak a bőr mélyebb rétegeibe. Serkentik a szabadgyökök képződését, és ezzel oxidatív stresszt idéznek elő, mely közvetett módon DNS-károsodáshoz vezethet (a szabadgyökök idővel megváltoztatják a sejtekben levő DNS-t). Az UVA-sugarakat leggyakrabban a bőr idő előtti öregedésével hozzák összefüggésbe, de ezek a sugarak kiválthatnak napallergiát is, például polimorf fénykiütéseket (PLE) idézhetnek elő. Az UVB-sugarak szintén okozhatnak allergiát, de kisebb mértékben.

Az UVB-sugarak biztosítják a bőrnek az energiát a D-vitamin előállításához, és serkentik a melanin termelődését is, mely napsütötte barna színt ad a bőrnek. Nem jutnak olyan mélyre, mint az UVA-sugarak, csak a bőr külső rétegébe hatolnak be, de közvetlen és azonnali károsodást, például napégést okoznak. A sejtekben levő DNS közvetlenül elnyeli az UVB-sugarakat, és ez bőrbetegségekhez, például aktinikus keratózishoz és bőrrákhoz vezethet.

Mindkét fajta UV-sugárzás előidézhet hiperpigmentációt és hozzájárulhat a májfoltok (más néven napfoltok) megjelenéséhez.

A napfény spektruma UV-, látható és infravörös fényből áll. A látható fényt a szemünkkel érzékeljük, azonban a többi hullámhossz láthatatlan a számunkra. A látható spektrum egy része nagy energiájú, ezt nevezik nagy energiájú látható fénynek. Néha HEV fényként, HEVL-ként, illetve kék fényként vagy ibolyakék fényként is említik.

Az UVA-sugárzáshoz hasonlóan a HEVIS fény is behatol a bőr mélyebb rétegeibe és szabadgyökök keletkezését idézheti elő. Ezek a szabadgyökök jelentik a fényöregedés (a bőr idő előtti, napfény által okozott öregedése) egyik legfőbb okát, és hiperpigmentációt is előidézhetnek.

Sok korszerű napvédő kínál hatékony védelmet az UVA- és UVB-sugarak ellen, de mi azt javasoljuk, olyan terméket válasszon, mely megóvja bőrét a HEVIS fény negatív hatásaitól is. 

Az arcbőr érzékenyebb az UVA/UVB-sugárzásra és a HEVIS fényre, mint a test más részein levő bőr, mivel az arcot egész éven át éri a napfény. A fényvédő használata segíthet megelőzni az UV-sugárzás okozta DNS-károsodást, a fényöregedést (a bőr idő előtti, napfény okozta öregedését) és a hiperpigmentációt. Fontos, hogy az arc minden részét védjük, mely ki van téve a napsugárzásnak.